Belfast (vagy �r�l B�al Feirste) az �r-sziget m�sodik legnagyobb v�rosa, �szak-�rorsz�g f�v�rosa. Az �r B�al Feirste elnevez�s jelent�se: „a Farset torkolata”. A v�ros ma a Lagan foly� torkolat�n�l fekszik (a Farset a f�ld al� ker�lt), a Belfast Lough nev� �b�lben. Belfast lakoss�ga 289 000 f�.

Belfast t�rt�nete 1177-ig ny�lik vissza, amikor v�rat emeltek a tenger�b�l partj�n. A XIV. sz�zad elej�n a sk�t csapatok �rorsz�gi hadj�ratuk sor�n elpuszt�tott�k a v�rat. 1611-ben �rorsz�g angol helytart�ja �jra v�rat emeltetett ezen a helyen, mik�zben sok angol �s sk�t telepes �rkezett a k�rny�kre. A v�ros felvir�gz�s�t a hal�szat �s a kereskedelem mellett a betelep�l� francia hugenott�k �ltal meghonos�tott lenipar hozta. A v�rosban kezdte meg munk�j�t �rorsz�g els� nyomd�ja 1690-ben �s itt nyomtatt�k az orsz�g els� �js�gj�t. A 19. sz�zadban az elszeg�nyed� nyugati ter�letekr�l egyre t�bb katolikus nincstelen �rkezett a v�rosba, hogy a textil�zemekben vagy a haj�gy�rakban tal�ljon munk�t. Ebben az id�ben a v�ros lakoss�ga 10 �vente megdupl�z�dott. A katolikusok egyenjog�s�t�sa �s az �r f�ggetlens�gi t�rekv�sek feler�s�d�se a v�rost ir�ny�t� protest�ns vezet� r�teget a szeg�nyebb katolikusok ellen ford�tott�k.

Az els� vil�gh�bor�t megel�z� hadi k�sz�l�d�s gazdags�got hozott a haj��p�t� �zemeknek, ahol nem csak hadihaj�k, de tengerj�r� luxushaj�k is k�sz�ltek. Belfast dokkjaiban k�sz�lt t�bbek k�z�tt a Titanic is. A h�bor� ut�n megalakult az �szak-�r �llam, amely tov�bb s�lyosb�totta a helyzetet a katolikusok �s protest�nsok k�z�tt. Ekkor m�r mindennaposakk� v�ltak az utcai �sszet�z�sek, villong�sok �s pogromok. Az 1960-as �vekben kezd�d�tt katolikus polg�rjogi t�ntet�seket az �llam sorra leverte, ez�rt az 1970-es �vek elej�n a legsz�ls�s�gesebb republik�nusok (�rek) fegyveres gerillaharcba kezdtek. A v�rosnak azon a r�sz�n, ahol a katolikus �s protest�ns negyedek tal�lkoznak, �lland�ak lettek az utcai �sszet�z�sek �s mer�nyletek. Ugyan hatalmas soromp�k �s sz�gesdr�tok m�g a mai napig is l�that�k Belfastban, �s r�gebben �jjel-nappal katonai helikopterek j�r�r�ztek a v�ros felett, de ma m�r j�val kevesebb katona �s rend�r j�r�r�zik az utc�kon, ami�ta az 1990-es �vekben beindultak a b�kefolyamatok.

2008-ra m�r Belfast b�k�sebb v�ross� v�lt.

Ugyan a legt�bb h�bor� elker�lte a v�rost f�ldrajzi fekv�se miatt, azonban a m�sodik vil�gh�bor� folyam�n, 1941-ben heves bombat�mad�sok �rt�k az iparv�rost. Ennek ellen�re a v�ros f�bb l�tnival�i �ps�gben maradtak.

City Hall (v�rosh�za)
Grand Opera House (operah�z)
Crown Liquor Saloon (eleg�ns belv�rosi kocsma)
Albert Clock Tower (Albert-�ratorony)
Queen's University (a v�ros egyeteme)
Botanic Garden (park ritka n�v�nyekkel �s �vegh�zakkal)